Keleti vallások

Károli Gáspár Református Egyetem
Hittudományi Kar Szekta szeminárium Literáty Zoltán részére Beadja: Tar Zoltán V. évf.

Tárgy: Keleti vallások, filozófiák, lélekvándorlás, hinduizmus

Ha a lélekvándorlást vizsgáljuk, akkor nagyon hamar az ezoteriához lyukadunk ki. Internetes keresésen is először e szóhoz kapcsolódóan ezoterikus honlapot találunk. Itt a következőt olvashatjuk többek között:
Lélekvándorlás
az a vallás-filozofiai tan, mely szerint az emberi lélek az egyik testből a másikba költözik.1

Más, bővebb megfogalmazás szerint:

A lélekvándorlás (más szóval reinkarnáció) elsősorban teozófiai és antropozófiai szellemi irányzatokra jellemző antropológiai nézet, amely szerint az ember (más nézet szerint: általában az élőlények) lelke haláluk után bizonyos idő elteltével új emberi (más nézet szerint: emberi vagy állati) testben ismételten megszületik. Egyes keleti vallások szerint az újjászületések sorozata mindaddig folytatódik, amíg az egyre tökéletesebb életek során az egyén meg nem szabadul a karmájától, és el nem éri a nirvána állapotát.

Bizonyos természeti népeknek is vannak a szakirodalomban reinkarnáció néven említett hiedelmeik (egyes eszkimó és ausztrál bennszülött csoportok), ezeknek sok olyan sajátossága lehet, amely a keleti vallásokétól eltér.2

A Pallas Nagylexikon így definiállja a lélekvándorlást:

Az a vallás-filozofiai tan, mely szerint az emberi lélek az egyik testből a másikba költözik. A lélekvándorlás hite tulajdonképpen azon sejtelem kifolyása, hogy az összes szerves lények átmeneti összefüggésben és rokonságban állanak; egyszersmind föltételezi azt a természetes meggyőződést, hogy a lélek független a testtől, s lényegében vallás-erkölcsi motívumokra vezethető vissza. A lélekvándorlás tana legrégibb a hinduknál, noha legrégibb írott emlékében (Rigveda) csak alig, sőt a későbbiekben is hézagosan mutatható ki. Azt hitték, hogy az ember halála után rögtön újra születik, s cselekedeteitől függ, mivé lesz újjászületésekor; más felfogás szerint a lelkek a test halála után felszállanak a holdba, ahol holdtöltéig laknak, azután pedig eső alakjában ismét leszállnak, és cselekedeteik szerint felsőbb vagy alsóbb rendű állatokba, vagy növényekbe költöznek. Herodot s a későbbi görögök feljegyzései szerint az egyiptomiak is hittek a lélekvándorlásban. A halál után a lélek sorban beköltözik a szárazföldi, a vizek és a levegő állataiba, majd 3000 évi vándorlás után ismét emberi alakba öltözik. Valószinüleg ezektől vették át a görögök is a lélekvándorlás tanát, melyet metempszikozisznak hívtak, s a mely később, a misztériumok révén, belé került a mitológiába is, hol Dionysos volt a lelkek ura és vezetője. Empedokles szerint a lélek nemcsak állatokban, hanem növényekben is vándorolt; Pindaros azt irja, hogy a lélek, háromszori kifogástalan vándorlás után, a boldogok szigetére jut; Platon ezt az időt 10 000 évre terjeszti ki; Aristoteles visszautasítja a lélekvándorlás tanát, s a test szervezete és lelki élete közt a kölcsönösséget és egybefüggést föltételezi. A rómaiak közt Cicero és Vergil hittek a lélekvándorlásban. A zsidó

1 http://www.mimi.hu/ezoterika/lelekvandorlas.html
2 http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9lekv...orl%C3%A1s

filozófia, valamint a manicheusok keresztény szektája, szintén fölhasználta e tant, melyet a katolikus egyház soha nem fogadott el. A kelta druiták, a szkíthák, meg az északi népek általában, szintén vallották a lélekvándorlás tanát, mely még ma is el van terjedve némi változásokkal K.-Ázsia, Kaukázia és Hindosztán lakóinál, továbbá az amerikai indus és az afrikai néger törzseknél is. Hatása alatt néha egyes állatokat imádtak; a lélekvándorlás rokon a totemizmussal.3

Foglalkoznunk kell tehát a hinduizmussal, mint a lélekvándorlást hirdető vallások legrégebbikével.



India autentikus ősi vallását hinduizmusnak vagy brahmanizmusnak nevezzük. A hinduizmus gyakorlatilag definiálhatatlan, a történelem során dinamikusan fejlődő vallási rendszer, amely napjainkban is alakul, formálódik. A kereszténység és az iszlám után a harmadik legnépesebb vallási formáció, a világon több, mint 900 millió ember világnézetét képezi. Lényege nem isteni kinyilatkoztatáson alapul, hanem a rendkívül differenciáltan rétegződött indiai társadalmi rendszer sajátos képződménye. A hinduk ősidők óta ugyanazon névvel jelölik a vallásuk alapjául szolgáló elvet, magát az egyetemes hindu vallásrendszert: Szanátana Dharma („Örök Törvény”). A hinduizmus tehát azoknak a különféle, egymástól igen távolinak tűnő hitrendszereknek, gyakorlatoknak és szent írásoknak a gyűjtőneve, amelynek alapvető világnézetét a Szanátana Dharma határozza meg.

A világ vallásai közül kitűnik dogmatikamentességével, nagy toleranciájával és a missziós tevékenységek teljes hiányával is. Nézetrendszere és filozófiája kísérletet tesz a létezés csaknem minden aspektusának feltárására.4

A hinduizmus önmegváltást hirdet.

„A hinduizmus, és az egyik hozzá rokon vallás, a krisna vallás az egy istenség ezerféle megjelenésének vallása. Három fő istenség létezik, Brahma, Visnu, és Siva, akik a teremtés, fenntartás, illetve az elmúlás istenei. A hinduizmus igazi ökumenikus, illetve pontosabban szinkretista vallás, ami azt állítja, hogy az istenség egy, de a megjelenési formája ezerféle, és minden ember a maga módján helyesen imádhatja az istenséget. A hinduizmusban a nagy probléma az, hogy ha ugyanis az istenség annyi ezer formában akarja megjeleníttetni magát, akkor honnan tudnánk egyáltalán, hogy egy akármilyen embernek az istentisztelete vagy imádata helyes? Azt olvashatjuk a Bibliában például, hogy „Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát.” (2 Kor. 11,14). Csak azért, mert valaki azt állítja magáról, hogy ő helyesen imádja az istenséget nem jelenti, hogy ő tényleg helyesen imádja is.”5

„A hinduizmusban az ember is maga istenné válhat. Az istenné válás tulajdonképpen egyfajta önmegváltás, ahol az ember a jó cselekedeteivel képes erkölcsileg egyre jobban fejlődni, és legutóbb pedig akár istenné is válhat. Érdekes módon ilyen módon hasonló elemek vannak a hinduizmus, mint keleti vallás között, illetve az összes politeista vallás között, mint például a görög vallás között, valamint a mormonizmus, illetve a római katolicizmus között.”6



3 http://www.kislexikon.hu/lelekvandorlas.html
4 http://hu.wikipedia.org/wiki/Hinduizmus
5 A lélek zsengéi, 2006. decemberi száma, Szeged

Tanaik

A megváltás három útja:

1) cselekedetek útja. Lassú folyamat a megváltás felé. Az ember jót tesz, így egyre előrébb halad az újjászületésekkor. Ha viszont rosszat tesz, akkor sajnos visszább kerül. Egyes értelmezés szerint az adottságok, tulajdonságok is szerepet játszanak.

2) Ismeret útja. Alapgondolata, hogy az áldozat értelmének ismerete azonos az áldozat bemutatásával. Ez az ismeret főleg aszkézis révén érhető el. A legfőbb ismeret az upanisádokban található. E szerint két világprincípium van: az egyik a kozmikus (a brahma), a másik az emberi (az atman). Végső fokon e kettő egy, ezt kell megérteni…

Csak a bölcs ember tud önmagába nézni. Az ismeret útja a már sok témában említett jóga is.

3) A szeretet és az odaadás útja. Ennek forrása Krisna kijelentése a Bhagavadgitából. „Akik szeretettel ragaszkodnak hozzám, azok énbennem vannak, és őbennük. Aki engem szeret, az nem semmisül meg.”

Itt tehát már a személyes hitnek, isten felé érzett szeretetnek van nagy jelentősége.7



Ha megvizsgáljuk a vallási közösség tagjait beállítottságuk tekintetében, arra a következtetésre juthatunk, hogy a vaisnava egyház egyházias beállítottságú. Tagjai számára a mindennapi életet diffúz módon áthatja azáltal, hogy előírásokat tesz az étkezésre (vegetarianizmus), a ruházkodásra (házas férfiaknak fehér szári, szerzeteseknek sáfrány, és a különböző testjelekre (a test 12 pontjára felfesteni isten lábnyomát, a Gangesz agyagjával), de a közösségen belül nincsenek szankciók, ha az előírásokat nem tartják be. A tagságtól az üdvözséghez szükséges minimumot várják csak el, mert úgy gondolják, minden ember maga alakítja az üdvözségének útját, itt jelenik meg az individualizmus a valláson belül.8

Magyarországi jelenlétük:

A következő honlapot találtam róluk: http://www.vaisnava.hu/honlap/index.php


Itt a következő könyveket ajánlják megvételre:

Az arany avatár, A Bhágavata, Bhagavad-gítá, Az élet végső célja, Csaitanja Maháprabhu élete és tanítása.

Érdekes írás olvasható szintén ezen a honlapon a filozófiai iskolákról, melyben említést tesznek Jézusról is:






7 Dr. Herczeg Pál: Vallásfenomenológia, Budapest, 1998, 27-30.o.
8 http://www.freeweb.hu/szisztt/0506tavasz...asszoc.doc Hindu Vaisnava Egyház- egyház, szekta,
denomináció vagy kultusz Monostori Katalin dolgozata

A nyugati világban számtalan könyv, tanulmány és cikk jelent már meg a hinduizmusról. Sajnos a kezdetben – hiányos információ révén – csupán Sankara tanítását ismertették, s ezt a tájékozatlan utókor – így a mai magyar publikáció is – átvette, mint a hinduizmus tanát. Ennek tudható be, hogy a köztudatban a hindu vallásfilozófia egyenlő Sankara személytelen, monisztikus Isten-felfogásával, holott Sankara csak egyike India híres filozófusainak. Rajta kívül az úgynevezett hindu filozófiai iskolák többsége személyes istenhitet vall, szakszóval vaisnava tanokat hirdet.

Ilyen filozófus volt Rámánudzsa Ácsárja, Jámuna Ácsárja, Visnu Szvámí, Vallabha Ácsárja, Dzsíva Gószvámí, s végül, de nem utolsósorban – Csaitanja Maháprabhu. Az úgynevezett hinduizmusnak két fő ágazata van. Röviden összefoglalva: az egyik Sankara tanítását követve Istent személytelennek véli, s tagadja a lélek örök egyéni létét. Azt tanítja, hogy a lélek az anyagi kötelékekből való felszabadulás (mukti vagy móksa) után egyéniségét veszítve teljesen beleolvad az Abszolútba. Ezt a filozófiát nevezik advaitának, azaz monizmusnak, híveiket pedig monistáknak vagy májávádíknak.

A másik fő csoportot a vaisnavák alkotják. Tanításukat a Védákból származtatják. Az ősi időkben a vaisnava felfogás India-szerte virágzott, de később a buddhizmus, majd Sankara tanítása terjedésekor háttérbe szorult. Bár Dél-Indiában kimagasló mesterek továbbra is életben tartották a bhakti tanát, ennek igazi reneszánsza Csaitanja Maháprabhunak
köszönhető. A vaisnava filozófia legfőbb tétele a bhakti. Ez a szó a szanszkrit bhadzs igetőből ered, melynek jelentése: szeretetteljes, önátadó imádat. Aki ily módon imádja Istent (Visnut), azt bhaktának vagy vaisnavának hívják.

Csaitanja Buddhához és Jézushoz hasonlóan nem írta le tanait – egyedül a csupán nyolc versszakból álló Siksástaka című költeménye maradt ránk, illetve egyik életrajzírója megemlíti, hogy Csaitanja még diákkorában írt egy magyarázatot a Njájához, a védikus logikát taglaló műhöz, ám ezt a Gangeszba dobta, mihelyt megtudta, hogy egyik osztálytársa szintén ezt választotta dolgozata témájául – tanítása ennek ellenére még életében elterjedt egész Indiában, s az idővel elcsökevényesedett, sok-sok szektára ágazó hinduizmusban újraélesztette a bhakti hitet, más néven vaisnavizmust. Csaitanja nem alkotott új filozófiát, csupán az ősi Védák üzenetét tanította egy teljesebb megvilágításban. Csaitanjának olyan művelt, filozófus követői voltak, mint a hat Gószvámí, akik tanítását lejegyezték. Ezek a művek több kötetet tesznek ki.

Csupán Sankara tanítását olvasván tehát nem ismerhetjük meg az úgynevezett hindu filozófiát. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a négy vaisnava tanítványi lánc, s annak több száz millió „hindu” tagja által vallott filozófia ismerete is. Ezt elősegítendő itt közöljük egy átfogó tanulmány formájában a vaisnava filozófia legkiemelkedőbb hirdetőjének, Csaitanja Maháprabhunak tanítását, melyet az alábbi főbb témák szerint fogunk részletezni: 1) az
anyagi világ, 2) az élőlény, 3) a Legfelsőbb, 4) bhakti, az eszköz, 5) príti és rasza, valamint 6)
az acsintja-bhéda-abhéda.

Az utcán is megjelennek. „Budapesten a Blaha Lujza téri parkolóban a kereszténység, a buddhizmus és a hinduizmus magyarországi hívei, vasárnap, hétfőn és kedden 13 órától ezer adag meleg ebédet, valamint élelmiszer- és ruhacsomagokat osztanak szét a rászorulók között” – olvashatjuk egy 2000-es cikkben az index-en.


elhagyása munka, mester, szeminárium papírok, érettségi, szeminárium, így munka, ballagások, érettségi munka, a szemináriumi munka, felolvasások, maturalna fellépés, maturalni munka, így munka, diplomás munka, maturalni, MA, maturalni, menedzsment, érettségi, szeminárium, master thesis, banki, kezelése, Kész szakdolgozatok, érettségi dolgozatok és diplomamunkák a következő szakterületekről: közgazdaság, bankügy, informaciós rendszerek, számítógépes rendszerek, hardver, inteligencia, turizmus, menedzsment, fizika, informatika, biológia, ökológia, történelem. A legnagyobb szakdolgozat, érettségi dolgozat és diplomamunka gyüjtemény az interneten. Bő választék van dolgozatokból különböző szakteruleteken: e-society, információs rendszerek, számítógépes szimuláció, hardver, inteligencia, turizmus, biológia, fizika, földrajz, vegytan, informatika. Érettségi, szakdolgozatok, diplomamunkák, master és master thesis munkák. Bankügy, menedzsment